Spasztikus hipertónia

Mi történik a szédülô beteggel a sürgôsségi osztály elhagyása után? A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában.

Célkitûzés — Kérdôíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgôsségi ellátást követôen.

Kérdésfelvetés — A sürgôsségi osztályon felállított diagnózis és a késôbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminôsége az idô függvényében?

A vizsgálat módszere — A Semmelweis Egyetem Sürgôsségi Betegellátó osztályán spasztikus hipertóniaszédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdôívünket.

A vizsgálat alanyai — A kitöltött kérdôíveket betegtôl férfi, nô, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá.

Megbeszélés — A sürgôsségi osztályon felállított diagnózis és a késôbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések — A szédüléssel jelentkezô betegek sürgôsségi diagnosztikája nagy kihívás.

A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.