Mi a feszültség hipertónia, Miért lesz a stressztől magas vérnyomásod?
Hogyan hat a stressz a vérnyomásra?
Szeriné dr. Ormándi Erzsébet A magas vérnyomás hypertonia napjainkban népbetegségnek számít.
- Ezek közül a leggyakoribbak: Életkor.
- A magas vérnyomás és a stressz Szerző: Well pr Feszült?
- Бессмысленная преданность, верность пустым словам, пережившая звезды и планеты - да он никогда бы не поверил подобной истории, если бы не имел доказательств перед глазами.
Kialakulásában az életkornak, a testsúlynak, a genetikai tényezőknek, az életmódnak, valamint a pszichés és szociális körülményeknek van jelentősebb szerepe. A hypertonia a klasszikus pszichoszomatikus betegségek körébe tartozik.
Semmire nincsen ideje? Ha túl sok stressz ér valakit, az komoly hatással lehet az egyén érzelmi, szellemi és fizikai állapotára. A stressz a magas vérnyomásnak is az egyik jelentős rizikófaktora, ami odafigyeléssel, tudatos életvezetéssel jórészt megelőzhető lenne. A hemodinamikai elváltozás több mint kétmillió embert érint Magyarországon — a felgyorsult életvitel, a túlhajszolt, feszült munkakörnyezet pedig egyre tovább növeli ezt a számot. Leírni könnyebb, de tény, hogy a stressztényezők kiküszöbölésével vagy csökkentésével számottevően mérsékelni lehet a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát.
A betegség megelőzésében és kezelésében azonban a pszichés tényezőkre nem mindig irányul kellő figyelem. Cikkünkben áttekintjük, milyen lelki okok állhatnak a magas vérnyomás hátterében, illetve a megelőzés és a kezelés érdekében milyen pszichés folyamatokra érdemes figyelni.
Az eddigi kutatási eredmények szerint a hypertoniára hajlamosító pszichés okok között a krónikusan gátolt agresszió az egyik legjelentősebb tényező.
Milanovich Domi Novák Katalin, leszel a barátom? Alaptörvény-módosításról, örökbefogadásról A magas vérnyomás egyszerre népbetegség és vezető halálok, a rizikótényezők többsége azonban könnyen kiiktatható. Két évvel ezelőtt Magyarországon a háziorvoshoz fordulók csaknem 40 százalékát diagnosztizáltak magasvérnyomás-betegséggel.
A pszichoanalitikus irányultságú kutatók az agresszív viselkedés eredetét a kisgyermekkor időszakára teszik, és elsősorban a szigorú, autoriter apával szemben fellépő reakcióként határozzák meg. Franz Alexander szerint a magas vérnyomás betegség esetében a pszichodinamika középpontjában nyaki erek magas vérnyomás a harc áll, amelyet a betegek a fel-feltörő ellenséges érzéseikkel szemben vívnak.
Tartalomjegyzék
Szigorú kontroll alatt tartják érzelmeiket, mivel félnek attól, hogy elvesztik a számukra fontos személyek rokonszenvét. Gyermekkorukban agresszívek, dührohamokra hajlamosak voltak, de megtanulták ellenséges indulataikat kontrollálni, azért, hogy ne veszítsék el szüleik jóindulatát, így felnőttként is alkalmazkodóvá váltak.
A terápia célja a vérnyomáscsökkentés mellett a célszerv károsodások és a társbetegségek gyógyítása is. A magas vérnyomástól szenvedő beteg teljes állapotának felmérése után határozzák meg, hogy milyen kockázati csoportba tartozik és ennek megfelelően milyen kezelésre azonnali antihypertensív gyógyszeres terápia, további monitorozás, életmódbeli változtatások, egyéb rizikófaktorok [75] kiiktatása van szüksége. Mindezekről a változtatásokról kimutatták, hogy jelentősen csökkentik a hipertóniában szenvedők vérnyomását. A hipertónia visszaszorítása érdekében a lelki stressz csökkentését célzó különböző programokat hirdetnek, mint például a biofeedback biológiai visszacsatolása relaxáció, vagy a meditáció.
Társas kapcsolataikban fokozottan kontrollált magatartást tanúsítanak, viselkedésükben ugyanakkor a bizonyítási kényszer is megmutatkozik. Magatartásukat az agresszív késztetések visszaszorítása, a függőség utáni vágyak elhárítása és a külvilággal való összeütközés kerülése jellemzi.
A kutatási eredmények alátámasztották, hogy az elfojtott düh és harag emelkedett érrendszeri feszültséget indukál.
Empirikus adatok alapján összefüggést találtak a harag, a mi a feszültség hipertónia tudomásulvétele és kinyilvánítása, a gátlás érdekében fokozottan alkalmazott elfojtás és tagadás, valamint a társas kapcsolatokban jelentkező szorongások és az artériás vérnyomás-emelkedés tendenciája között. A magas vérnyomásban szenvedő betegek gyakran fokozott teljesítménykészséggel és erős kötelességtudattal, valamint a társas kapcsolatok terén mutatkozó túlzott alkalmazkodással jellemezhetők.
Gyakori, hogy önmagukkal szemben magas követelményeket támasztanak, ugyanakkor saját igényeiket háttérbe szorítják.
Magas vérnyomás áttekintés
Agressziójukat és becsvágyukat nem tudják megfelelően verbalizálni, azonban ezek látens formában jelen vannak. A társadalmi normáknak való fokozott megfelelés kevés teret hagy a kényszerítő vagy fegyelmező helyzetekben provokálódott agresszív érzelmek kifejezésére.
A gyermekkorban kialakult és tartóssá vált belső feszültség felnőttkori megjelenési formája — a kezdetben csak időnként jelentkező, később viszont állandósuló — vérnyomás-emelkedés lehet. A magas vérnyomás, mint önmagát megerősítő reakció? Ennek hátterében az áll, hogy az élettani folyamatok során a nyaki verőérben carotisban lévő nyomást érzékelő speciális idegsejt csoportok baroreceptorok ingerlése csökkenti a központi fájdalomérzékenységet, a helyzetek negatív minősítését és a szorongást, ezáltal bizonyos esetekben elősegítheti például a nyugodtabb alvást is.
A Bali-szigeteken például népi gyógymódként alkalmazzák egyes alvászavarok esetén a baroreceptor-masszázst. A megemelkedett vérnyomás tehát bizonyos esetekben önmagát megerősítő hatású lehet, amely olykor azt is eredményezheti, hogy a magas vérnyomásos beteg nem kellően motivált a terápiás folyamatban. A gyógyszeresen normalizált vérnyomás mellett ugyanis előfordulhat, hogy a betegek nagyobb feszültséget, szorongást éreznek, mint a magas vérnyomásos állapotukban. E rövid áttekintés természetesen korántsem teljes körű, és azt sem állíthatjuk, hogy minden magas vérnyomásos betegnél fellelhetők a fenti pszichés tényezők.
Hogyan kezeljük a stresszt?
Testi és lelki egészségünk védelme érdekében azonban fontos és hasznos lehet, ha figyelmünket időnként ráirányítjuk olyan belső folyamatokra, amelyek sokunkban jelen vannak, kevésbé tudatosak, de befolyással lehetnek az egészségi állapotunkra.
Ennek keretében átgondolhatjuk, hogy: Szüleink, nevelőink milyen példát mutattak nekünk, hogyan kezelték saját és mások indulatait? Gyermekként fel lehetett-e vállalni az érzelmeinket, vagy hasznosabb volt, ha nem mutattuk ki azokat?
A számunkra fontos felnőttek milyen elvárással voltak felénk a teljesítmény terén?
Miben segíthetünk?
Mikor kaptuk meg a vágyott figyelmet és elismerést? Érdemes lehet azt is átgondolni, hogy mindezek hogyan nyilvánulnak meg a jelenlegi életünkben?
- Magas a vérnyomásom, nem lehetek feszült - HáziPatika
- Бросив свои труды, Элвин мрачно уставился на прямоугольник, который он старался заполнить прекрасными образами.
- Конечно, трудно было ожидать, чтобы он установил относительно стабильные отношения с девушками на протяжении еще, по меньшей мере, столетия, и тем не менее мимолетность его увлечений была уже широко известна.
- Меня так и подмывает напомнить тебе, что любое знание ценно, и просто глупо было бы отрицать, что ты очень многое добавил к нашему знанию.
- Magas vérnyomás kutyák tünetei
- Корабль все еще быстро мчался к Центральному Солнцу, а шесть прочих звезд были расставлены по небу наподобие цветных маяков.
Milyen mi a feszültség hipertónia hozott mintát alkalmazunk a jelenlegi családi, baráti, munkahelyi kapcsolatainkban? Fel tudjuk-e vállalni saját magunk és a számunkra fontos személyek előtt a különböző érzelmi állapotainkat?
Hogyan kezeljük a konfliktusainkat, indulatainkat? Tudjuk-e megfelelően képviselni az érdekeinket? Hogyan értékeljük a teljesítményünket, milyen mértékű a megfelelési vágyunk?
Navigációs menü
Sokat segít, ha tudunk e témákról beszélgetni olyan személyekkel, akikben megbízunk, akik értő figyelemmel és elfogadással viszonyulnak hozzánk. Bátran fordulhatunk pszichológushoz is, akivel biztonságos, támogató közegben vállalkozhatunk akár mélyebb önismereti és terápiás munkára is. Felhasznált szakirodalom: Buda, B. Medicina Könyvkiadó, Budapest.
Császár, Gy. Pszichoteam, Budapest. Hoffann, S. Ormándi Erzsébet.
