Magas vérnyomás szimpatikus idegrendszer

Biztos, hogy megbetegít?

Ha így lenne, minden bizonnyal kihalt volna már az emberiség. Hiszen stresszmentes élet nincs.

A stressz hiánya - maga a halál. Kétségtelen, hogy a stressznek manapság rossz sajtója, rossz "PR"-ja van. Ami nemcsak igazságtalan, hanem félrevezető is. Az utóbbi években szinte közhellyé vált a stressz káros, megbetegítő hatása. Egyre több magas vérnyomás szimpatikus idegrendszer hátterében fedezik fel a károsító lelki tényezőket, ezért egyre gyakrabban hangzik fel orvosunk szájából: "éljen nyugodt, stresszmentes életet".

Pedig már dr.

A C-vitamin csökkenti a vérnyomást

Selye János, a stresszelmélet megalkotója, a modern stresszkutatás atyja az ötvenes évek közepén "jó" és "rossz" stresszt különböztetett meg. A jót, a hasznosat eustressznek, a károsítót pedig distressznek nevezte. A stressz mindennapi életünk része, alkotó energiáink forrása, mely cselekvésre sarkall, segíti küzdelmeinket. A "jótékony stressz - kihívás, késztetés.

Segít, hogy reggelente frissen, elevenen ébredjünk, hogy napközben lelkesek, pozitívak, kreatívak legyünk. Segít versenyt futni, előadást tartani, még szerelmeskedni is. A stressz sarkall, hogy meneküljünk a tűz vagy az árvíz elől, vagy elkészüljünk munkánkkal a kitűzött határidőre.

A stresszkeltő ingerekre adott élettani válasz fontos szerepet játszik az állatvilágban, és alapvető jelentősége volt az emberi faj fennmaradásában is. A túlzott, mindent elborító, kontrollálhatatlan "negatív" stressz azonban felmorzsolja energiáinkat, kiégést okoz, tönkreteszi kapcsolatainkat, karrierünket, aláássa önbizalmunkat, végül - de nem utolsó sorban - súlyosan romboló hatással van egészségünkre.

Olyan ez, mint a tűz: hasznunkra fordíthatjuk, ha korlátozzuk, és ellenőrzésünk alatt tartjuk. Hiszen a tűz süti meg ételünket, fűti lakásunkat.

De ha mindent elborít, elszabadul ellenőrzésünk alól akkor pusztító tűzvész válhat belőle. A túl kevés stressz, az ingerszegény, kihívásoktól mentes környezet is önmaga ellentétébe csaphat át.

A gyógyszeresen nem kezelt, magas vérnyomással küzdő betegeknek az orvosok általában a vese denervációt — a beidegzés megszüntetését —  ajánlják, aminek során az agyat a vesével összekötő idegeket egy műtéti eljárás során kiiktatják, de ennek a módszernek hatékonysága még jelenleg is vita tárgyát képezi. Az új, karotisztest-denerváció néven ismert eljárás remek alternatívája lehet a vesedenervációnak, de azokon a pácienseken is el lehet végezni, akik már átestek ezen a műtéten. A karotisztest a vér oxigénszintjét tartja állandó megfigyelés alatt, és képes ehhez mérten csökkenteni vagy növelni a vérnyomást. Az új eljárás során az orvosok egyes, a karotisztestet az aggyal összekötő idegeket kiiktatnak és így csökkentik a vérnyomást.

Az az ember, aki unalmas, egyhangú életet él, akinek mindennapjaiból hiányzik a változatosság, a pezsgés, gyakran elégedetlenséget, dühöt, szorongást érez emiatt,   s ezáltal válik hajlamossá a stresszel összefüggő betegségekre.

Hogyan befolyásolja a stressz a szervezet működését?

Az állatvilágban, de még a primitív emberi társadalmakban is az életben maradás feltétele az, hogy az egyén azonnal felismerje a veszélyt és eldöntse: küzd vagy magas vérnyomás szimpatikus idegrendszer.

Veszélyhelyzetekben az ideg- és hormonrendszer azonnal adrenalint és mellékvese-kéreg hormonokat kortizolt mozgósít, s minden szerv működését a küzdés vagy menekülés szolgálatába állítja.

Lássuk tehát pontosabban, mi is játszódik le szervezetünkben. Belső szerveink működését vegetatív idegrendszerünk irányítja.

Talán itt az idő, hogy elgondolkodjon az intravénás C-vitamin injekciók kipróbálásán. Egy új olasz tanulmány szerint, az intravénás C-vitamin injekciók csökkenthetik a vérnyomást a központi idegrendszerre gyakorolt hatásuk miatt.

A vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus oldalból tevődik össze. A szimpatikus idegrendszer "szakosodott" a vészhelyzetek elhárítására, míg a paraszimpatikus elsősorban a táplálkozás, a regenerálódás szolgálatában áll. A "vészhelyzet" hatására, pontosabban - mint később látni fogjuk - annak hatására, amit vészhelyzetnek tartunk a szimpatikus oldal, aktiválódik, gyorsul a légzés, a szívműködés, emelkedik a vérnyomás, fokozódik az izomfeszülés.

A szimpatikus idegrendszer "kihelyezett tagozata", a mellékvesevelő nagy mennyiségű stresszhormont, adrenalint termel, ami fokozza az izmok vérellátását, és biztosítja a megfelelő "üzemanyag-ellátásukat" is: a májban található raktárakból cukrot szabadít fel, növelve ezzel a vércukorszintet. Mindehhez a mellékvese-kéreg megfelelő hátteret biztosít.

Idegi műtéttel is csökkenthető a magas vérnyomás

Az agyalapi mirigy közbenjárására a mellékvese kéreg kortizolt termel, ami segíti és stabilizálja a szimpatikus hatásokat. Mindezen hatások összességeként szervezetünk készen áll a veszély elhárítására. Érzékszerveink kalcium-magnézium hipertónia, gondolkodásunk tisztul, reakcióink gyorsulnak, izmaink erőtől duzzadnak, s elegendő cukor és oxigén áll rendelkezésükre a hatékony, gyors, erőteljes működéshez.

Minden az izomműködés - a menekülés vagy küzdelem - szolgálatában áll. Mindez roppant hasznos, sőt elengedhetetlen a nyúl számára, ha farkas elől menekül, a macskának, ha kutyával kerül szembe, két vetélkedő szarvasbika küzdelme esetén. A történelem kezdetén az ősembernek ha mamuttal találkozott, nem volt más választása, mint elfutni, vagy harcba szállni vele. A mai stressz természete azonban nagymértékben változott.

Dekódolt természet! Prof. Dr. Rosivall László a hipertóniakutatás újdonságairól

Ritkán kerülünk szembe olyan szituációval, ahol a fizikai harc vagy menekülés megoldást jelentene. Bár valószínűleg gyakran szívesen orrba vágnánk a közlekedési dugóban pofátlanul előző sofőrt, vagy szeretnénk világgá szaladni az állandóan csengő telefon elől - a társadalmi játékszabályok rákényszerítenek, hogy uralkodjunk magunkon.

Ha a stresszhelyzetet testi reakció - küzdés vagy menekülés - követi, akkor a szervezet egyáltalán nem vagy alig károsodik. Akkor sincs veszély, ha a harag, bosszúság, indulat csak átmeneti könnyen lereagáljuk, vagy gyorsan túltesszük magunkat rajta.

Ha azonban az élettani válasznak - a társadalmi következmények miatt - nincs szabad tere, tartós, vagy túl gyakran ismétlődik, akkor a testet halmozódó negatív hatás éri.

Ezt nevezik krónikus stressznek, Selye féle distressz mely felborítja a hormonális egyensúlyt, s végül egy egész sor betegség kialakulását segíti elő. Felborul a magas vérnyomás szimpatikus idegrendszer idegrendszer egyensúlya, fejfájás, magas vérnyomás, szívbetegség, fekélybetegség alakulhat ki, a tartós izomfeszülés mozgásszervi betegségekhez vezethet.

A magas vérnyomás és a stressz

A hosszú ideig, túlzottan nagy mennyiségben kiválasztott mellékvesekéreg-hormonok hatására gyengül az immunrendszer védekező képessége, s az ember esendőbbé válik, könnyebben kap fertőző betegséget, s még a rák kialakulásának valószínűsége is nő. Valóban a stressz az, ami megbetegít? Megbirkózási stratégiák Vannak olyan stresszhelyzetek, amelyek valamennyiünket többé-kevésbé azonos módon érintenek. Természeti- vagy tömegkatasztrófák egyszerre több száz, több ezer ember életét befolyásolják.

Ilyenek a földrengések, árvizek, háborúk, repülőgép- és vonatbalesetek.

Kisebb csoportokat sújt pl. A hatvanas években két amerikai pszichológus Thomas Holmes és Richard Rahe összeállítottak egy stresszskálát. A pontértékek éves összegzésével - vizsgálataik szerint - megbecsülhető a megbetegedés kockázata: pont alatt enyhe, és között közepes, feletti pontszám jelentős kockázati tényezőt jelent.

Holmes-Rahe skála.