Kóma magas vérnyomásban

Okai[ szerkesztés ] A kóma számos körülmény hatására létrejöhet, beleértve a mérgezéseket ami lehet drogtúladagolás, az előírt kóma magas vérnyomásban vagy gyógyhatású készítmények túladagolása, vagy helytelen használataanyagcserezavarok, a központi idegrendszer betegségei, akut neurológiai kóma magas vérnyomásbanmint az agyi érkatasztrófa vagy az agysérva hipoxiahipotermiahipoglikémia vagy a traumás károsodások, mint a fejsérülések közlekedési balesetekben.

Ahhoz, hogy a páciens öntudata megmaradjon, két fontos idegrendszeri képződménynek kell kifogástalanul működnie.

Túl magas a vérnyomásunk | Új Szó | A szlovákiai magyar napilap és hírportál

Az egyik az agykéregami az agy külső rétegét képező szürkeállomány, és egy másik, az agytörzsben elhelyezkedő sajátos szerkezetű és működésű állomány, a hálózatos állomány formatio reticularis[10] ami sok egyéb funkciója mellett reticularis aktiváló rendszerként [11] RAS; vagy felszálló reticuláris aktiváló rendszerként ARAS [12] [13] [14] működik. A kettő közül az egyiknek vagy mindkettőnek a károsodása elegendő ahhoz, hogy a páciens kómába essen.

magas vérnyomás egy orvos szemével

Az agykéreg felelős a külvilág tudatos érzékeléséért a talamuszban átkapcsolódó érző pályákon beérkező érzetek feldolgozásával, és ami a legfontosabb, közvetve vagy közvetlenül valamennyi idegműködés irányításáért az kóma magas vérnyomásban reflexektől a komplex gondolkodásig.

A retikuláris aktiváló rendszer RAS ugyanakkor egy egyszerűbb képződmény az agytörzsben, amelynek anatómiai alapja a hálózatos állomány formatio kóma magas vérnyomásban FRamelynek működése alapvető szerepet játszik az ébrenléti állapot aurosal [15] valamint az alvás-ébrenléti állapot közötti átmenetekben.

Ebből következően mindkét oldali agykéreg, valamint retikuláris aktiváló rendszer RAS épségét vizsgálni kell a komatózus pácienseken. Jelek és tünetek[ szerkesztés ] Általában azok a páciensek, akik képtelenek arra, hogy akaratlagosan kinyissák a szemüketnem rendelkeznek alvás-ébrenléti ciklussal, és nem reagálnak még az erős, sőt a fájdalmas tapintási ingerekre sem, vagy a szóbeli ingerekre, [16] és a Glasgow-i kóma skála [17] szerint a 3-tól 8-as fokozatok tartományában vannak, kómában lévőknek tekintendők.

Így tehát egy olyan kompenzatórikus állapot lehet, amelyben a szervezet energiáinak végletes mértékű felhasználása nem tekinthető feleslegesnek és haszontalannak. A kóma súlyosságának foka és bekövetkeztének módja a kiváltó októl függ. Így például a súlyos hipoglikémia alacsony vércukorszint vagy a hiperkapnia magas szén-dioxid szint a vérben kezdetben enyhe kóma magas vérnyomásban és zavartságot okoz, de az állapot folyamatosan tovább romolva az éberség tompulásához, stuporhozés végül teljes eszméletlenséghez vezet.

Kóma (orvostudomány)

Ezzel szemben a komoly traumás agykárosodás vagy a subarachnoideális vérzés következtében létrejövő kóma bekövetkezése azonnali is lehet.

A bekövetkezés módja tehát jelezheti a kóma okának természetét. A komatózus páciens kezelésében elsődleges fontosságú a beteg állapotának stabilizálása a sürgősségi ellátás alapvető ABC-jének követésével légútbiztosítás, légzés és keringés rendezése.

Amikor már a kómában lévő személy állapota stabil, megkezdődhetnek a háttérben álló kórfolyamatok diagnosztizálását szolgáló vizsgálatok. A vizsgálati eljárásokhoz tartoznak az általános fizikális vizsgálatok [19] és a modern rutin képalkotó eljárások, mint a komputertomográfia CATa mágnesesrezonancia-képalkotás MRI stb. Ez az eljárás angolul, AVPU: alert, vocal stimuli, painful stimuli, unresponsive scaleazaz éberség, hangingerek, fájdalomingerek, reakcióhiány szerinti fokozatbeosztás.

Csipkerózsika ébredése A New Mexikóbeli Albuquerqueban élő Patricia White Bull 26 éves volt, mikor negyedik gyermekét császármetszéssel világra hozta. A műtét jól haladt, mikor légzése hirtelen leállt. Mint később kiderült, tüdőembóliája alakult ki, vagyis egy vérrög zárta el tüdejében a vérkeringést. A gyors orvosi beavatkozás a légzést újraindította, de az átmeneti oxigénhiány olyan súlyos agyi károsodásokat okozott, hogy az asszony kómába esett és többé nem tért magához.

A kidolgozottabb fokozatbeosztások, mint amilyen a Glasgow kóma skála, [7] mérik az egyén olyan reakcióit, amin olyan jellemzők szerepelnekmint pl. A Glasgow-i kóma skála így jól jelzi az agykárosodás mértékét a 3-as fokozattól súlyos agykárosodás a ös fokozatig ami nem létező, vagy enyhe agykárosodást jelez. Mindezek mellett kóma magas vérnyomásban mély öntudatlansági állapot a fulladás asphyxia [20] veszélyével is jár, mivel csökken az arcizmok és a mellizmok idegi ellenőrzése.

A légzés biztosítása történhet a szájüreg, vagy az orrüreg felől bevezetett szondákon keresztül, vagy a súlyosabb esetekben a légcsőbe behelyezett speciális eszközön tubuson; intubatio át. A fizikális vizsgálat leletei[ szerkesztés ] A dekortikációs testhelyzet [21] a vörös mag szintjében vagy az afölött bekövetkezett sérülésre lézióra utal. Ez a testhelyzet jellemző a felső agytörzsvagy az agykéreg károsodására.

A másik változat, a decerebrációs testhelyzet [22] az ábrán nem szerepel.

Kóma (orvostudomány) – Wikipédia

A fizikális vizsgálat kritikus fontosságú a beteg állapotának stabilizálása után. Ebbe bele kell tartoznia az életjelek [23] vizsgálatának, egy nagyon fontos része ennek a beteg légzésének légzéstípusánaktestmozgásának ha van egyáltalán és testtartásának megfigyelése. A medicinában az életjelenségek a következők: a testhőmérséklet rektálisan mérve a legpontosabba vérnyomás, a szívritmus pulzusa légzési ráta és az oxigéntelítettség oxygen saturatio.

A légzési formát a légzési ritmust igen fontos megfigyelni és nyomon követni a komatózus pácienseknél. Néhány sajátos légzéstípus jellemzője lehet kóma magas vérnyomásban magas vérnyomásban fut. Ilyen többek között a Cheyene-Stokes légzés, [28] amelyben a fokozatosan felfokozódó hiperventilációsmajd csökkenő légzés, és a légzéskimaradás apnoe szakaszai váltakoznak egymással.

A következő lépés a testtartás vizsgálata. Ez a páciens testhelyzetének általános megfigyelését foglalja magába. Gyakran figyelhető meg két jellemző testhelyzet a komatózus pácienseknél. A dekortikációs testtartásnál a páciens karjai könyökben behajlított, a felső végtagok testhez közelített addukciós helyzetben vannak, míg mindkét láb extenzióban van. A decerebrációs testhelyzetre jellemző a lábak hasonlóan feszített extendált állapota, de a karok is feszítettek könyökben.

A testtartás megfigyelése alapvető fontosságú, mivel a központi idegrendszer károsodásának helyét jelzi. Az elnevezésből az következik, hogy a dekortikációs károsodás az agykéreghez, a decerebrációs pedig az agytörzshöz van közelebb. A páciens szemhéját óvatosan megemelik a szaruhártya cornea láthatóvá tétele céljából. Ezután a páciens fejét balra fordítják, annak megfigyelésére, hogy szeme kitér-e jobbra, majd ugyanezt megismétlik az ellenkező oldal felé is.

Ha a páciens szeme a fej forgásával ellentétes oldal felé kitér, az azt mutatja, hogy agytörzse ép. Ha ez a kitérés valamelyik oldal felé elmarad, az viszont az agytörzs adott oldalának károsodására, vagy teljes kiesésére utal. Azon speciális esetekben, amikor az egyik szem kitér, míg a másik oldali nem, általában belső hosszanti idegköteg fasciculus longitudinalis medialis FLM károsodására lehet következtetni.

A kalorikus reflex [30] vizsgálata ugyancsak a kérgi és agytörzsi működések vizsgálatára szolgál. Ehhez a páciens egyik hallójáratába hideg vizet fecskendeznek, miközben megfigyelik a páciens szemmozgását. Ha a páciens szeme lassan kitér a befecskendezett oldal irányába, az azt mutatja, hogy az agytörzs ép. Ha a kitérés elmarad, az az agytörzs adott oldali károsodására utal. Az agykéreg felelős a szem kitért állapotából való gyors ellenmozgásáért, ami gyakran kóma magas vérnyomásban olyan pácienseknél, akik tudatuknál vannak, de letargiásak.

A páciens eszméletlen állapotának következtében ez csak az agyidegek egy korlátozott számánál végezhető el. A vizsgálható agyidegek a következőek: látóideg Nervus opticus [II. A hányási reflex segít a nyelv-garat ideg Nervus glossopharyngeus [IX. A pupilla fényreakciója fontos, mivel intakt recehártyára retina és látóidegre Nervus opticus [II. Ha a pupilla fényre reagál, az azt is mutatja, hogy a közös szemmozgató ideg Nervus oculomotorius [III.

A corneális reflex segíti az arcideg Nervus facialis [VII.

• Új gyógyszer a magas vérnyomás kezelésére
• A 10 legmegdöbbentőbb kóma-történet - HáziPatika
• Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus A kóma nem más, mint különféle hatások által kiváltott, elhúzódó, tudattalan állapot.
• Bolhapiac Túl magas a vérnyomásunk A szív- és érrendszer betegségeit a legfőbb haláloknak tartják világszerte.

A pupilla vizsgálata gyakran döntő jelentőségű része a komatózus páciens vizsgálatának, mivel információval szolgálhat a kóma okáról. A következő táblázat annak összefoglalását adja, hogy melyek lehetnek a pupilla vizsgálatának leletei, és azok hogyan értelmezhetők: [12] Pupilla izsóp a magas vérnyomásért bal szem vs.

Kóma. A halál tornácán.

Ez azt jelenti, hogy a páciens valószínűleg nincs kómában, hanem valószínűleg letargiás valamilyen szer hatására, vagy alszik. A tűszúrásnyi pupillák még reagálnak a mindkét oldali szemet érő fényre de nem a csak egyiket érőre. Egy másik lehetőség a híd pons sérülése. Itt a bal a tágult, míg a jobb normál méretű. Ez a jobb oldali közös szemmozgató ideg Nervus oculomotorius [III.

A 10 legmegdöbbentőbb kóma-történet

Ez lehet a következménye bizonyos gyógyszerelési problémáknak, a testhőmérséklet kóros csökkenésének hipotermiavagy súlyos oxigénhiánynak anoxia.

Leképzés és a speciális tesztek eredményei[ szerkesztés ] A leképzés alapvetően az agy számítógépes tomográfiáján CAT vagy CT vagy MRI mágneses magrezonancia képalkotás vizsgálaton alapszik, a hipertónia kialakulásának kockázatát kitevő csoportok annak céljából végzik, hogy megállapítsák a kóma specifikus okait, mint pl.

A speciális vizsgálatok, így az EEG szintén sokat mondhatnak az agykéreg aktivitásának szintjéről, [32] a görcskészség meglétéről, és fontos eszközök állnak rendelkezésre nem csupán az agykérgi aktivitás megítélésére, de a páciens felébredésének valószínűségét illetően is. A kórelőzmény felvétele kiterjed a családra, a barátokra, valamint az előzetes sürgősségi ellátás megfigyeléseire és eredményeire.

Általánosságban úgy foglalható össze, hogy a korrekt kórisméhez diagnózishoz szükség van a fizikális vizsgálatok, a képalkotó eljárások és a kórelőzmények együttes figyelembevételére, és ez vezethet a legmegfelelőbb gyógymód terápia megválasztásához és alkalmazásához.

Súlyosság és besorolás[ szerkesztés ] A súlyossági fok besorolására a Glasgow Coma Scale [37] szolgál. Plum és Posner kómabesorolása [12] szerint az lehet 1 supratentoriális a kisagysátor Tentorium cerebelli fölötti, 2 infratentoriális a kisagysátor Tentorium cerebelli alatti, 3 anyagcsere eredetű metabolikus vagy 4 szétszórt diffúz. Ez a besorolás csupán a kómát okozó károsodás helyére alapozott, és nincs összefüggésben a súlyossággal vagy a kimenetellel prognózis.