A magas vérnyomás mint szomatikus betegség

Bezárás Magasvérnyomás-betegség A magas vérnyomás vagy más néven hipertónia jellemzően a fejlett társadalmak népbetegsége. Röviden a vérnyomásmérés során kapott értékről A vérnyomás értékét higanymilliméterben Hgmm adják meg és két számból tevődik össze.

Magasvérnyomás-betegség

Az első szám azt a nyomást mutatja, ami a szív összehúzódáskor kialakul a kar fő artériájában. Ez az úgynevezett szisztolés vérnyomás. A második szám a szívverések közti szünetben mérhető nyomást mutatja.

Vannak szerencsések, akik tudják, milyen az, amikor egy hűvös kéz megtörli láztól égő homlokukat. A szervezet alapjában tudja, hogy mire van szüksége testünknek és lelkünknek is. Ha elfáradunk, pihennünk kell, ha álmosak vagyunk alszunk. Ha testünk megbetegszik, szervezetünk jelez: fájdalommal, lázzal, levertséggel, étvágytalansággal.

Ez a diasztolés vérnyomás. A magasvérnyomás-betegség okai A betegség esetén elsődleges és másodlagos hipertóniáról beszélünk. Elsődlegesnek akkor nevezzük, amikor a betegség önállóan lép fel és a magas vérnyomást kiváltó okot nem sikerül kimutatni, míg másodlagosról akkor, amikor a magas vérnyomás valamely más betegség tüneteként jelentkezik.

Az elsődleges hipertóniához számos tényező együttes hatása vezethet, azaz több rizikófaktorral kell számolni.

MÁJUS Hypertonia és Nephrologia A telemedicina lehetőségei és eredményessége a hypertoniás betegek kezelésében és gondozásában a Covidpandémia alatt és után KÉKES Ede, SZEGEDI János, VÁLYI Péter A koronavírus okozta járvány menetét, lefolyását számos tényező, mint például a fertőző vírus erőssége, dózisa, az érintett egyén immunrendszere, a fennálló alapbetegségek, a vírus terjedési gyorsasága, az életkor és környezeti tényezők, továbbá a védekezés módszerei szabják meg. Időskorban szignifikánsan nagyobb a súlyos esetek kialakulásának, illetve a halálos kimenetelnek a kockázata. Különösen nagy az életvesztés mértéke a szociális gondozókban, idősotthonokban.

A genetikai tényezőkön kívül meg kell említeni a stresszel járó, illetve a mozgásszegény életmódot, az életkort, a helytelen, különösen a magas sótartalmú étrendet, a dohányzást a nikotin érszűkítő hatása miatttúlzott alkohol- és kávéfogyasztást. Másodlagos hipertóniánál pontosan megállapítható az alapbetegség, aminek megszüntetésével maga a hipertónia is megszűnik.

A kezelést ennek megfelelően az alapbetegség határozza meg. Számos kiváltó tényezővel kell számolni ebben az esetben is.

Ilyenek lehetnek a különböző, érrendszert érintő fejlődési rendellenességek, endokrinológiai kórképek pl. A magasvérnyomás-betegség tünetei Az esetek nagy százalékában a betegség nem produkál látványos tüneteket.

Semmelweis Egészségügyi Kft.

Ennek az az egyik oka, hogy a közhiedelem szerint a hipertóniának tulajdonított tünetek — többek között a szédülés, fejfájás, időnként vérző orr — ugyanolyan gyakorisággal fordul elő, mint megfelelő értékű vérnyomás esetén.

A gyakori tünetmentesség miatt általában csak egy hétköznapi rutin vizsgálat pl. Amikor tünetek jelennek meg, azok a betegség okozta szervkárosodásokra vezethetők vissza.

Az érrendszerben okozott problémákra utal például az orrvérzés, homályos látás vagy a mellkasi fájdalom. Tünetként jelentkezhet még a tarkótáji, spontán elmúló fejfájás, illetve a szédülés vagy a fáradékonyság. A szemfenéki elváltozások, vérzések, ödémák a koponyán belüli fokozódó nyomásra utalhatnak, de különösen veszélyes tünet a nyaki főverőér elzáródása vagy szűkülete.

A kezeletlen, hosszabb ideje a magas vérnyomás mint szomatikus betegség hipertónia különböző helyeken produkálhat tüneteket, szövődményeket, attól függően, hogy mely szervben alakul ki érkárosodás. A betegség miatt megsérült érfalban ugyanis finom lerakódások, vérrögök, vizenyők keletkezhetnek. Ennek megfelelően az agyban jelentősen megnöveli az agyi érkatasztrófák pl. A szívbetegségek között említhető szívelégtelenség, szívizom-elhalás, szívinfarktus szintén a hipertónia egyik következménye lehet, ha kezeletlenül marad.

Pszichoszomatikus betegségek

A vakság kialakulásának szintén előidézője lehet, mivel a retina ereinek összehúzódásához vezet, ami a verőerek elzáródásához vezethet. Az ilyenkor keletkező elváltozások szemfenék- tükrözéskor kerülhetnek felszínre. A vesét érintő renovaszkuláris eredetű másodlagos hipertónia is nagy veszélyekkel jár és sokféle problémát idézhet elő a szervezet más szerveiben is. Ebben az esetben a a magas vérnyomás mint szomatikus betegség szűkületéből adódóan a vese vérellátottsága nem lesz megfelelő mértékű.

Ennek hatására renin nevű hormon kezd termelődni, ami a test egészében érszűkítő hatást fejt ki, azaz vérnyomás-emelkedést okoz. A folyamat eredményeképpen a vesében fokozódik a nátrium visszaszívódása, amely a hipertónia fennmaradását eredményezi.

Ebből adódóan más szerveknél is súlyos elváltozások léphetnek fel, többek között pangásos szívelégtelenség, stroke vagy veseelégtelenség.

Milyen lelki tényezők függnek össze a szív és érrendszeri betegségek kialakulásával?

A magasvérnyomás-betegség diagnózisa A diagnosztizálásnak természetesen elengedhetetlen része a vérnyomásmérés, aminek azonban vannak magas vérnyomás kettlebell kritériumai. Megbízható eredményt ugyanis csak a nyugalmi állapotban, normál hőmérsékleti viszonyok között, különböző napokon végzett legalább háromszori mérés adhat.

Ezt követően kell tisztázni, hogy elsődleges vagy másodlagos jellegű hipertóniáról van-e szó. Ehhez elengedhetetlen ebben az esetben is a beteg kikérdezése az életmódjáról, illetve a betegségeiről. A vérnyomást befolyásoló betegségeknél pl.

Az egyik leggyakoribb kiváltó ok, az érelmeszesedés kiderítésére a nyaki ultrahangos, úgynevezett Doppler-vizsgálatot alkalmazzák.

Szerző: Pergel-Száraz Cintia Sze 11, Blog bizalmatlanságelfojtásstresszszív- és érrendszeri betegségek A szív és érrendszeri betegségek vezető haláloknak számítanak hazánkban. Érdemes tehát beszélni arról, mit tehetünk, hogy megelőzzük ezeket a kórképeket. A szív- és érrendszeri betegségeknek számos szomatikus rizikófaktora ismert, mint pl. Talán nem is gondolt még rá, de a pszichés tényezők is szerepet játszhatnak e betegségnek és szövődményeinek kialakulásában.

További vizsgálatok is indokolttá válhatnak a másodlagos hipertónia diagnózisának felállításához. Ezek között kell említeni az EKG-vizsgálatot, vér- és vizeletvizsgálatot, ezen belül kiemelten a vérben lévő LDL-koleszterin mértékét, szemfenékvizsgálatot, mellkasröntgent, továbbá hormonszintvizsgálatokat. Az ilyen mértékű alapos kivizsgálás célja ebben az esetben is az, hogy pontosan feltárható legyenek a kiváltó okok és így kiválasztható legyen a megfelelő kezelési forma.

A magasvérnyomás-betegség kezelése A kezelés célja, hogy a vérnyomás mértékét tartósan a betegség határértéke alá, normál tartományba csökkentse. Ez azért fontos, hogy érdemben csökkenjen annak a kockázata, hogy a hipertónia szövődményei kialakuljanak.

A betegség elsődleges formája jellemzően nem gyógyítható, de életmódbeli változtatásokkal kiegészített gyógyszeres kezeléssel kontrollálható, a szövődmények kialakulása megelőzhető.

Kapcsolódó Cikkeink:

Az életmódbeli változtatások alatt különösen az alábbiakat kell érteni: a dohányzásról való leszokás, elhízott beteg esetén testsúlycsökkentés, só- és zsírszegény, ugyanakkor rostban gazdag étrend kialakítása, napi alkoholfogyasztás ne haladja meg a napi 1 liter sört, 2 dl bort, valamint a 0,5 dl tömény szeszt, valamilyen rendszeres, legalább heti háromszori mozgásforma végzése. A megfelelő gyógyszer kiválasztásánál a szakorvos több tényezőt is mérlegelve dönt, így válik egyénre szabottá a kezelés.

Figyelembe veszi a beteg életkorát, nemét, az esetleges kísérő betegségeket, a hipertónia súlyosságának mértékét, valamint a lehetséges mellékhatásokat. A gyógyszerek — típusuktól függően — hathatnak az érszűkítő hatással bíró hormon termelődésének megakadályozására, illetve az erek simaizomzatának elernyedése révén váltanak ki értágító, ezzel pedig vérnyomáscsökkentő hatást. A béta-blokkoló készítményeket jellemzően a szívet ért elváltozásokat pl.

Megmagyarázhatatlan testi tünetek?

Vízhatjó hatású gyógyszerek is alkalmazhatók abban az esetben, amikor a szervezet vízleadó képességének növelésével várható a vérnyomás csökkenése. Másodlagos hipertóniánál értelemszerűen a kiváltó betegséget kell megszüntetni.

Vesebetegségnél, szűkült veseartériánál ez jelentheti ballonos katéter bevezetését és felfújását. Sebészeti beavatkozásra is szükség lehet, például a hipertóniát kiváltó daganatok jelenléte esetén. A betegség megelőzése A megelőzés részletezésénél fontos megemlíteni, hogy a kockázati tényezők között vannak olyanok, amiken tudunk, és olyanok, amiken nem tudunk változtatni.

Mindenképp szükséges ismernünk az életmódunktól független rizikófaktorokat is, hiszen így tisztában leszünk vele, hogy megnövekedett kockázattal kell számolnunk, a megelőzésre pedig még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk.

Az általunk nem befolyásolható tényezők az alábbiak. Rassz — Az afrikai származásúaknál a betegség kétszer nagyobb arányban fordul elő. Nem — Fiatal felnőtt férfiaknál gyakoribb a betegség, majd az arányok 55 és 65 év közötti korban kiegyenlítődnek, míg efölött a nőknél gyakoribb.

Életkor — Gyermekkorban nagyon ritka, a betegség kialakulásának esélye az életkor előrehaladtával nő. Genetikai hajlam — A betegség kockázata nagyobb, ha a családban már egy vagy több embert is érintett korábban. Kezelhető rizikófaktorok az alábbiak. Túlsúly — Mivel a vértérfogat a testsúly függvénye is, ezért jobban ki vannak téve a betegségnek azok, akik el vannak hízva.